Közlekedés

Mexikón belül többféle módon is lehet közlekedni. A leggyorsabb és legdrágább a repülő. Mexikóban számos repülőtér üzemel, így nagyon sok helyre el lehet jutni repülővel. Igaz ugyan, hogy nem annyira olcsó, de egyrészt kényelmesebb, gyorsabb, mint például a busz, másrészt nagyobb távolságokra már nem sokkal drágább, mint a busz. A távolabbi tájakra busszal 20-24 órás az út...

Távolsági busz A másik fontos eszköz a távolsági busz. Az országban több nagyobb busztársaság is működtet távolsági buszokat. Ezek buszállomásokról indulnak menetrendszerint. Gyakran járnak, tiszták, kényelmesek és az áruk is megfizethető. A buszokon légkondícionáló működik (ez inkább bosszantó tényező a hideg miatt, mintsem előnyös szerintem....), WC, üdítős pult is van, valamint TV. Az üdítő ingyen fogyasztható, vannak olyan járatok, ahol induláskor frissítőt szolgálnak fel, esetleg csokit is osztanak. A pályaudvarokon szigorú biztonsági intézkedések vannak. Mindenkinek ellenőrzik a buszra felvitt csomagját, fémdetektorral is ellenőrzik az embereket.

A teljesség igénye nélkül néhány nagyobb busztársaság:

Mi mindhárom társasággal utaztunk, és nem volt okunk panaszra.

A távolsági buszok mellett a nagyobb városokban helyi buszok is üzemelnek. Hát ezek a helyi buszok némileg máshogy működnek, mint nálunk... ;-) Igaz ugyan, hogy az útvonaluk meghatározott, de a buszmegálló fogalmát már nem annyira ismerik. Ha valaki fel akar szállni egy buszra, le kell inteni azt. A busz megáll egy kereszteződés sarkán vagy csak úgy a járda mellett. Ki van írva a buszokra a menetdíj. A sofőrnek kell fizetni és az ember addig utazik, ameddig akar. Ha le akarunk szállni szólni kell vagy csengetni (ha van csengő a buszon). A helyi buszok olcsók, 1-2-3 pesoért elviszik az embert.

A kisebb városokba távolsági buszok helyett kisbuszokon lehet eljutni egy nagyobb városból. A kisbuszra ki van írva, melyik városba megy és mennyiért viszi el az utasokat. Ezeket a buszokat a városközpontban lehet leinteni és általában a másik város központján van a végállomásuk. Távolságtól függően 5-8 peso körül van a viteldíj. Kényelemről természetesen szó sincs. Ezek többnyire eléggé szakadt Volkswagen kisbuszok. Van olyan, aminek ajtaja sincs... Persze azért vannak kivételek, utaztunk nagyon tiszta kisbuszon is.

Mexikóvárosi taxi A nagyobb városokban taxival is lehet közlekedni. A taxizás már drágább mulatság. Előre meg kell állapodni a taxissal a viteldíjban, akkor nem tudják átverni az embert. A viteldíjból ajánlott, sőt szinte kötelező alkudni. Ha ügyesek vagyunk akár a felére, kétharmadára is le tudjuk alkudni a viteldíjat. A mexikóvárosi repülőtérről taxicsekkel is lehet utazni. A város zónákra van osztva, a csekk ára zónafüggő. Például a rózsaszín zónába (Zona Rosara) egy kicsi taxi, vagyis egy normális autó méretű 140-160 peso. A nagy kocsi, max. 8 személyes és a bőröndök is beleférnek 290 peso. Az állami taxivállalatnak van egy kis ablaka a reptéri kijáratnál közvetlenül a jobb oldalon. Mexikóvárosban rengeteg a taxi. Sokan próbálnak szerencsét taxizásból. Ennek az a nagy hátránya, hogy sok taxis egyáltalán nem ismeri a várost. Mexikóváros a maga 10 milliós (!!!) lakosával a világ legnagyobb városai közé tartozik. Sűrűn lakott ugyan, de a mérete is óriási. 50 km a város átmérője... Szóval ne lepődjünk meg, ha a taxisnak fogalma sincs arról, hogy a célállomás merre található...

Ha Mexikóvárosban vagyunk, a legolcsóbb és leggyorsabb városon belüli közlekedőeszköz a metró. A városnak van vagy 9 metróvonala, vonalanként vagy húsz állomással. A metróvonalak az egész várost behálózzák. A metrójeggyel addig lehet utazni a metrón, amíg ki nem megy az ember a metróból. Egy jeggyel korlátlanul lehet átszállni, akár az összes vonalat végigutazhatjuk. És most jön a lényeg: a metrójegy 1.5 peso. Azaz kb. 45 Ft!!! 45 Ft-ért el lehet jutni a város egyik végéből a másikba. És gyorsan. A metrók tisztasága kb. a magyar metrókéhoz hasonló. Az értékekre nem árt vigyázni, mert a metrókon tömeg van, és előszeretettel dolgoznak a zsebtolvajok. Érdekes jelenség a metróban a mexikóiak tolongása. Néha leszállni is nehéz, mert a felszállók annyira tolonganak, lökdösődnek az ajtónál...

Lehet még gyalogosan is közlekedni. A zebra és a gyalogosoknak szóló közlekedési lámpa ritka jelenség. Előfordul, de nem jellemző. Az autóknak szóló lámpákat kell figyelniük a gyalogosoknak is.

Vonatközlekedés nem jellemző Mexikóra. Látványos tájakon, pl. a Barrance del Cobre-n keresztül közlekedik vonat, de ezen kívül nem ismert a vasút Mexikóban.

Autót lehet bérelni, bár nemzetközi jogosítvány kell hozzá. Aki csak néhány hétre megy, annak szerintem nem éri meg az autóbérlés. Az úthálózat fejlett, sok autópálya is van, de ezek fizetősek. A távolsági buszok a autópályákon mennek, de ott eloszlik a költség. Autóval már drágább az autópályadíj is. Nem beszélve arról, hogy a mexikóiak igen liberálisan kezelik és értelmezik a KRESZ szabályait. Jobban járunk, ha a vezetést a helyi viszonyokat jól ismerő sofőrökre bízzuk, és mi csak a tájban gyönyörködünk.

Mexikóban, illetve főleg Mexikóvárosban rengeteg a személyautó, autóbusz, teherautó. Mexikóvárost emiatt vastag szmog borítja, a levegő szennyezettsége igen magas. Mikor megérkeztünk elsőre nem is éreztük annyira, de volt olyan nagyváros (Puebla), ahol szinte fojtogató volt a szmog és valósággal rosszul lettünk tőle. A nagy forgalmat az utaknak is el kell viselniük. Mexikóvárosban nem ritkák az 5-6 sávos utak sem. Érdekes látvány, mikor hat sávban egymás mellett csak zöld taxik sorakoznak ;-)

Vissza a főoldalra